Vas megye - Pornóapáti

Pornóapáti Vas megyében, a Vas-hegy lábánál kezdődő Pinka fensíkon helyezkedik el. Az utcás, soros beépítésű, szalagtelkes község számos épülete még ma is őrzi a régi népi építészet sajátos értéket képviselő elemeit.
A falut az oklevelek a legtöbb esetben Pornó, németül Pernau, vagy Berrnau-ként (Pornonium, Pornum, de Pornon, sive de Parno, Barno, Parnon, Parnov, Pernon, Pernoch, Bernaove, Pernaw, Perno, stb említik. A falu nevében Pornó "német vendégtől" származi, aki valószínűleg első királyunk alatt jutott a jáki birtokhoz, amelynek egyik dűlőjét valamelyik nemzetségbelitől, aki Bero vagy Pero volt, Berenou- vagy Perenou-, illetőleg Pernounak nevezték. Pornó nevében az "apáti" a híres apátságára emlékeztet.
A falu környéke már az ősidőktől alkalmas volt az ember megtelepedésére. A Pinka folyó a mocsaras árterületeivel, és a kiterjedt erdőségei biztonságos feltételeket nyújtott a halászó-vadászó életmódhoz. Az Ómajor területén 2001-ben végzett régészeti kutatás során előkerült leletekből arra lehet következtetni, hogy a Colonia Claudia Savaria alapítása után a település is egyike lehetett a Savariát körül övező villagazdaságoknak. Fontos történeti adalék a határában talált IV. századi ókeresztény feliratos, faragott sírkő.

A Savariát elpusztító hun uralmat követő avar megszállásnak Nagy Károly frank fejedelem, később német-római császár vetett véget, aki kiépítve az állami és egyházi hatalom intézményeit, 800-ban a pusztasággá vált területekre szlávokat és bajorokat telepített. Felső Pannónia a bajor sereg legyőzésével 907-ben került a honfoglaló magyarság kezébe. Valószínű, hogy az itt letelepedett német lakosságnak csak a töredéke maradhatott fenn, mivel az itt maradt őslakosság önként meghódolt, és hamarosan beolvadt a honfoglalók közé. A németség újbóli keleti irányba való terjeszkedése csak 955 után, az augsburgi vereséggel kezdődhetett meg lassú, de fokozatos ütemben.
Pornó az itt megtelepedett cisztercita rendi kolostor révén már a korai Árpád-kor okleveleiben is szerepel. Megalapozott vélemény szerint a pornói monostor Szent Margit tiszteletére szentelt bencés rendű apátságként lett alapítva.
A Ják nemzetség Pornói ágának eredete az 1150 körül született, Pornó monostorát alapító I. Mike (Mycha) nádorhoz köthető, aki Imre király rendíthetetlen híve volt az András herceg elleni küzdelmében. Mike eleinte bácsi, majd 1201-ben bekövetkezett haláláig bihari ispán, a nádori méltóságot 1199 végétől töltötte be. Fiai közül a monostor építését befejező, az 1170 körül született Csépán (Chepan) bán - aki 1206-tól Bánk bán 1208 évi kinevezéséig viseli a tisztséget - már II. András híve volt. Egyetlen, 1205 körül született fia, István serdülőkorában szerzetes lett a szentgotthárdi ciszterci monostorban. István szerzetes 1219-ben II. András király és jobbágyurai elé járulva kérte, hogy a megörökölt - valaha feltehetően királyi jog alá tartozott - pornói kegyuraságot a király adja a szentgotthárdi cisztercieknek. Majd ezen kívül királyi beleegyezést kért ahhoz, hogy neki és apjának lakhelyét, a Pinkán ma is meglévő pornói szigetet (ahol Csépán bán és fia udvarháza állt) a hozzá tartozó négy faluval (Monyorókerék, Hétfőhely, Perwolf, Kölked) ő maga hagyhassa szabadon a cisztereknek királyi megerősítés címén.
Bár a birtokba adás 1233-ig húzódott, II. András a 1221-ben engedélyezte a birtokadományozást.